GDPR: a propagandisták Achilles-sarka
Az eldurvult közbeszéd és a sajtónak a gyakran politikai megrendeléseket kiszolgáló szerepe következtében bárki bármikor a propaganda célkeresztjébe kerülhet. A legfelsőbb hatalmi körökből koordinált vagy helyi kiskirályok által indított lejárató kampányokkal szembeni jogi fellépés elszántságot és erőforrást igényel. A hatékony jogérvényesítéshez meg kell találni a legerősebb jogi eszközt. A személyiséget sértő közlések esetén jellemzően a klasszikus jogvédelmi eszközökre gondolunk: a személyiségi jogok megsértése miatti polgári per, médiában megjelent tartalom esetében sajtó-helyreigazítás és azt követő pereskedés, vagy – ha nagyon indulatosak vagyunk – rágalmazás miatti feljelentés. Ezek az eljárások természetesen működhetnek, és bizonyos esetekben indokolt is ezekhez a jogi eszközökhöz nyúlni.
Ha azonban igazán hatékonyak akarunk lenni, érdemes az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) tükrében felmérni a jogi helyzetet. A GDPR ugyanis a lejárató célzatú tartalmakkal szembeni fellépéshez (is) rendkívül hatékony eszköz. Ha megjelenik rólunk egy írás az interneten vagy a nyomtatott sajtóban, az elkerülhetetlenül adatkezeléssel jár. Ennek következtében a GDPR által biztosított adatvédelmi eszköztár egyből megnyílik.
Nagyon leegyszerűsítve, ilyenkor egy végiggondoltan megírt és a megfelelő jogi hivatkozásokkal ellátott levélben tiltakoznunk kell az adatkezelés ellen. Fontos, hogy kimutassuk, a megjelent tartalom (és az adatkezelés ténye!) miért hat károsan a magánszféránkra.
A magánélet védelme lehetővé teszi a társadalmi megbecsülést sértő - személyes adatnak minősülő - közlésekkel szembeni fellépést. Érdemes már a tiltakozó levélhez is jogi képviseletet igénybe venni.
A tartalomért felelős sajtószerv és kiadója kizárólag akkor mentesülhet a jogkövetkezményektől, ha kényszerítő erejű jogos érdeket tud igazolni a tartalom közzététele kapcsán. Ez jellemzően egy magasabb mérce, mint amit a polgári-, büntető- vagy sajtójog előír. Tudatos hazugságokhoz vagy egyértelműen a magánélethez - másképpen: nem közszerepléshez vagy közügyhöz - kapcsolódó adatok (pl. egészségügyi, családi, szexuális életre vonatkozó információk) közzététele esetében nehéz elképzelni, hogy igazolható a kényszerítő erejű jogos érdek. Az adatvédelmi jogérvényesítés akkor is sikerre vezethet, ha a közlés tartalma valós, más szóval nem a tartalom becsület- vagy jóhírnév sértő jellege dönti el, hogy sikerrel járunk-e. Ha az adatkezelés jogellenes, kérhetjük adataink törlését.
Az adatvédelmi jogérvényesítés nemcsak utólag, hanem megelőző jelleggel is alkalmazható. Egy jól megfogalmazott adatkezelési figyelmeztetés vagy előzetes jogi lépés megakadályozhatja, hogy a személyes adatokat jogellenesen felhasználják lejáratás céljára.
A GDPR előírásai nemcsak Magyarországon, hanem az egész Európai Unió területén kötelező érvényűek. Ez azt jelenti, hogy a jogsértő tartalmak eltávolítása és az érintetti jogok védelme akár más tagállamok hatóságain keresztül is érvényesíthető.
Számos precedens bizonyítja, hogy külföldi sajtószervek és közösségi médiaplatformok is kötelesek eleget tenni az adatvédelmi igényeknek, ha egy érintett tiltakozik és kéri személyes adatainak törlését.
Az adatvédelmi alapú fellépés további előnye, hogy a hozzá kapcsolódó per illetékmentes, így lényegesen alacsonyabb a perköltségkockázat. Szintén fontos, hogy amíg a tartalom elérhető, addig a jogi igény fennáll, ezért az elévülés nem igazán merül fel. Ezzel szemben a személyiségi jogi igények elévülnek, a büntető igény érvényesítésére (feljelentésre) csupán 30 napunk van a jogsértést követően.
Az adatvédelmi igény kapcsán is érvényesíthető vagyoni jogi igény sérelemdíj formájában. Sőt, megtehetjük, hogy adatvédelmi hatósági eljárást kezdeményezünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, amely súlyos jogsértés esetén milliós bírságokat is kiszab. Ez utóbbi azért érdekes, mert a polgári bíróságok ítéleteinek a kormányzati propaganda szervek ritkán tesznek eleget; nem távolítják el a jogsértő tartalmat, nem tesznek közzé sajtó-helyreigazítást. Egy több milliós adatvédelmi bírság ismételt kiszabásának lehetősége azonban már a legvérmesebb propagandistáknak is kikezdheti az eltökéltségét.
Az adatvédelmi eszköztárral vissza is lehet élni, és tapasztalható az is, hogy befolyásos személyek a sajtó legitim tevékenységének szabotálására használják. Ilyen közismert ügyek a Forbes a Hell energiaital cégcsoport tulajdonosai közötti évek óta húzódó jogvita.
Az adatvédelmi jogérvényesítés egyre bonyolultabb területté válik, mivel a jogi és technikai aspektusok összetettek. Az adatvédelem és a sajtójog terén kiemelkedő tapasztalattal rendelkező ügyvédeink hatékonyabban tudják megfogalmazni a tiltakozó levelet, szükség esetén pert indítani, illetve az adatvédelmi hatóság eljárásában képviselni az érintettet. A HMP Ügyvédi Társulás kiáll a magánélet védelme mellett, ha a propagandisták célba veszik Önt vagy szeretteit.
Olvassa el dr. Hüttl Tivadarnak a témához kapcsolódó angol nyelvű tanulmányát.